II. János Pál pápa: Római triptichon (részlet)

II. Elmélkedések a Teremtés könyvéről a Sixtusi-kápolna küszöbén

1. Az Első Látó

„Benne élünk, mozgunk és vagyunk” –

Mondja Pál az athéni Areopagoszon –

Ki is Ő?

Olyan mint egy kimondhatatlan tér, amely mindent átölel –

Ő a Teremtő:

Átölel mindent a semmiből hív a létbe

Nemcsak kezdetben, de szüntelen.

Minden szüntelen alakulásban létezik –

„Kezdetben volt az Ige és minden Általa lett”.

A kezdet titka az Igével együtt születik, az Igéből bontakozik ki.

Az Ige – az örök látás és az örök szó.

Az, aki teremtett, látott – látta, „hogy ez jó”,

A miénktől eltérő látással látott,

Ő – az első Látó –

Látta, megtalálta mindenben saját Létének, teljességének valami nyomát –

Látott: Omnia nuda et aperta sunt ante oculis Eius –

Mezítelen és áttetsző –

Igaz, jó és szép –

Mennyire más volt az Ő látása, mint a miénk.

Örök Látás és örök Szó:
„Kezdetben volt az Ige és minden Általa lett”,

Minden, amiben élünk, mozgunk és vagyunk –

Az Ige, a csodálatos Ige – az örök Ige, mintegy a láthatatlan küszöbe

Mindannak ami létezett, létezik és létezni fog.

Mintegy az Ige volt a küszöb.

Az Ige küszöbe, benne volt minden láthatatlan, örök,

Isteni módon – ezen a küszöbön túl kezdődik a történelem.

Fordította: Koncz Éva