Pascalt olvasok

-         avagy: gondolatok a HIT ÉVE után

Így telik el egy év, akár még ez is lehetne találó cím, alcím ehhez a néhány keresetlen gondolathoz.

Egy éve nagy reményekkel nyitottam meg rég tervezett blogomat, „jobb híján” épp egy olyan versfordítással, kedvenc lengyel pap-költőm, Twardowski atya versével, amely a frissen megnyitott HIT évéhez véletlenül épp nagyon jól illett. A HIT éve felettem, mellettem szinte észrevétlenül suhant el, ahogy maga a polgári év is. Talán nincs is ebben semmi különös. Nem sokat, mondhatnám semmit sem tettem, hogy bármi nyomot is hagyjon az életemben. És mégis…

Amikor Krisztus Király ünnepén a HIT évét ünnepélyesen bezárták, valami egészen különös élményben lehetett részem. Nem akarnám a dolgot túlmisztifikálni, de az volt az érzésem, egy pillanatra felvillant előttem gyakorlatban mindaz, amiről elméletben annyit hallottam, olvastam az Egyház mint Misztikus Test működésével kapcsolatban. Amelyben titokzatos módon meríthet a közös kincsekből az is, aki azokhoz maga hozzá nem igazán tett. 

Az eset hétköznapi szinten nagyon egyszerű volt. Néhány hónapja ismét tudom nézni itthon az olasz köztévét – talán ez volt az egyetlen, amiért én magam tettem. Furcsa lehet kívülállónak, de ehhez a csatornához nagyon „kötődöm”. Soha nem voltam tévénéző ember, nálam a TV hetekig állhat anélkül, hogy bekapcsolnám, a függőség veszélye, azt hiszem, a TV részéről egyáltalán nem fenyeget. Ha egyáltalán TV-t nézek, az 90 %-ban az olasz TV. Néhány műsorukat rendszeresen megnézem, ha tehetem. Ilyenek többek között a vasárnap délelőtti egyházi hírműsorok. Nos az imént említett „kis csodát” is ennek a műsornak köszönhetem. A HIT éve apropóján – csak ezen a napon, az eredményhirdetés kapcsán tudtam már meg – az olasz TV szavazást rendezett a tévénézők körében. Szavazni egy könyvre lehetett. A HIT ÉVE könyvére. A megtisztelő címet Pascal: Gondolatok című könyve nyerte el. Az eredményhirdetés kapcsán elhangzott ajánlások után azonnal elővettem én is a könyvet. Még egyetemistaként olvastam, és emlékszem, akkor rám is nagy hatással volt, jóllehet konkrétan egy gondolatát sem tudtam volna már idézni. Így hát – gondoltam – jól fog jönni az ismétlés. Így a HIT ÉVE után. 

Guadalupe

A kegyhely

Az ősi azték település helyén álló, hegyekre épült Mexikóváros huszonhárom millió lakosával ma a világ legnagyobb metropolisza. Az európai hangulatot idéző történelmi városmag, a modern belváros és a külváros nyomortelepei – a jelen társadalmi viszonyait hűen tükröző külön kis világ. Guadalupe, a világ leglátogatottabb Mária kegyhelye és a jelenések helye, a híres Tepeyac-domb a főváros észak-nyugati peremén áll.

A jelenések

A XVI. században a spanyol hódítók egymás után szállták meg és rombolták le az ősi azték telepeket. A gyarmatosítók után nem sokkal megérkeztek az első ferences szerzetesek is, akik megkezdték az őslakosság keresztény hitre térítését. Fáradozásaik kezdetben reménytelennek látszottak, hiszen egyszerre kellett megértetniük magukat a pogány bennszülöttekkel, és egyben megvédeniük őket a „keresztény” hódítók kegyetlen kizsákmányolásával, kapzsiságával szemben. Végül a Szent Szűz csodás jelenése sietett segítségükre. A Szent Szűz megjelenése az ősi azték szentély helyén, paradox módon a leigázott őslakosság méltóságát, életkedvét adta vissza azáltal, hogy eredeti tisztaságában és mélységében, közvetlenül adta át az örömhírt, amelyet a magukat keresztényeknek nevező hódítók tetteikkel meggyaláztak.

Cuauhtlatohuac, aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta, szegény indián volt. 1531 decemberében, Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén gyalog indult falujából a távoli templom felé. Útja a Tepeyac-domb felé vezetett. Amikor a dombhoz ért, hirtelen leírhatatlanul szép zenét hallott és egy fehér felhőt pillantott meg, majd egy csodálatos női alak tűnt fel szemei előtt, aki az igaz Isten Anyjaként mutatkozott be. Arra kérte Juan Diegót, menjen el a püspökhöz és kérje meg, hogy a látomás helyén építsenek templomot. A püspök tolmácsa segítségével végighallgatta a történteket, de mivel kételkedett a jelenés hitelességében, bizonyítékot kért. December 12-én, az újabb jelenés alatt a téli idő ellenére a kopár dombon gyönyörű virágok nyíltak. A Szűzanya így igazolta választottját. Juan Diego köpenyébe, „tilmájába” gyűjtötte a virágokat és elvitte a püspökhöz. Odaérve kibontotta az összefogott tilmát, mire a virágok a földre hullottak, a jelenlevők legnagyobb meglepetésére pedig a köpenyen megjelent a Szűzanya képe.

A csodás esemény híre gyorsan terjedt A jelenések helyén kápolnát építettek. Egymást követték a csodás gyógyulások, megtérések. Az evangelizálás addig nehezen induló műve egyszerre virágozni kezdett. Néhány éven belül mintegy 10 millió indián keresztelkedett meg. A zarándokok száma növekedett, a kis kápolna már nem tudta befogadni őket. Ezért a XVII. század végén a kegyhelyen bazilikát emeltek. A bazilika falai a századok során süllyedni kezdtek, egy idő után életveszélyessé vált az épület. Ekkor egy új, modern bazilikát építettek, a régit pedig restaurálták. Ma az ereklyeként tisztelt tilmát az új bazilikában őrzik, de a régi is látogatható.

A kép

Az agávészálakból szőtt köntösön egy 143 cm kegykép látható. Mária teljes alakos képe lehajtott fejjel, imára kulcsolt kézzel ábrázolja a Szűzanyát. Karjában nem tart gyermeket. A Guadalupei Szűz a Jelenések Könyvének Asszonya, ragyogó dicsfény, napsugarak övezik, ő a Napba öltözött Asszony, félholdon áll. A kép alján egy kis angyalt láthatunk. Mária vállát azúr köpeny borítja, rózsaszín ruháját csillagok ékesítik. Viola színű öve azték szokás szerint jelzi, hogy áldott állapotban van. A Szűz kreol arcvonásai nem azonosíthatók sem európaiként sem indiánként. A mexikóiak Fekete Madonnának nevezik.

A látnok

Juan Diego az amerikai kontinens első kanonizált szentje 1474 körül született Mexikóvárostól nem messze egy kis azték faluban. Alapos azték nevelésben részesült. Fiatal fiúként egy azték katonai iskolába járt, ahol megismerte az indián harcmodor titkait és azt is, hogyan lehet élve foglyokat ejteni, akiket azután a helyi szokás szerint ugyancsak élve áldoztak fel Huitzilopochl istenségnek.

1524-ben, nem sokkal azután, hogy a környéken az első ferences misszionáriusok megkezdték hithirdető tevékenységüket, feleségével együtt megkeresztelkedtek és új életet kezdtek. Felesége fiatalon meghalt. Ettől kezdve Juan Diego nagybátyja, Juan Bernardin kis házában élt Tolpetlacban, nem messze attól a helytől, ahol a Szűzanya 1531. december 9 és 12 között megjelent neki Tepeyac hegyén. A jelenések után élete végéig templomszolgaként élt a Tepeyac dombon épült kis kápolna mellett. A Guadalupe-i Szűzanya első szolgálója hiteles jámborságával és fedhetetlen életével mély hatást gyakorolt a kortárs hívekre. A vezeklés és az imádság embere volt. Zumarraga püspök külön engedélyével hetente háromszor áldozhatott, ami ebben az időben kivételes kegynek számított. Juan Diego 1548. május 31-én halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben boldoggá, majd 2002-ben szentté avatta.

Megmagyarázhatatlan jelenségek

A guadalupei kegykép keletkezése és fennmaradása tekintetében egyedülálló ereklyének számít. A hagyomány kezdettől természetfeletti eredetéről tanúskodott, az idő múlásával pedig csak szaporodnak a képet övező csodás jelenségek, felfedezések. Csodának számít maga a kép eredete, de ugyanígy az anyag megmaradása is. Századok óta kutatják a tudósok a legújabb technológiai módszerekkel, de nemcsak magyarázatot nem találnak, hanem a kutatások újabb és újabb titkokat, megmagyarázhatatlan jelenségeket fednek fel.

A tilma megmaradásának nincs semmilyen természettudományos magyarázata. Hasonló összetételű szövetek húsz év után tönkremennek, elmállanak, Juan Diego köpenye azonban több mint négyszáz év után is ép állapotban maradt meg a csodás kép alatt. Legutóbb a NASA tudósai vizsgálták a képet, akik többek között megállapították, hogy a kép valójában nem érintkezik az anyaggal, a szövet felett lebeg.

1936-ban a Nobel-díjas Fritz Hahn professzor kémiai vizsgálatnak vetette alá a szövet néhány szálát, és megállapította, hogy a rostszálak semmilyen ismert, természetes vagy szintetikus festékanyagot nem tartalmaznak. A NASA kutatói szintén megállapították, hogy a tilmán található színek semmilyen ma ismert módszerrel nem állíthatók elő.

Ám a legújabb vizsgálatok még újabb megdöbbentő eredményeket is hoztak. A kutatók megállapították többek között, hogy a szövet hőmérséklete folyamatosan 36, 6 fok, vagyis annyi, mint az emberi test hőmérséklete. Sztetoszkópos vizsgálattal mérni tudták a magzat szívverését. A műszert Mária övéhez közelítették, és tisztán hallható volt a szívverés. A kép anyagát vizsgálva, rendkívül erős nagyítás mellett felfedezték, hogy Mária szemében emberi alakok körvonalai láthatók. Beható tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy Mária tekintete mintegy „lefényképezte” azt a jelenetet, amikor Juan Diego a püspök előtt kibontja köpenyét.